A Fayum múmia portrék

Korlátozott palettákkal kapcsolatos kutatásaim közben ismerkedtem meg, az úgynevezett Fayum múmia portrékkal. Régóta terveztem, már egy bejegyzés írását erről a témáról. A Fayum múmia portrék többségét kb. 900 db-ot a 19. században találták az Egyiptomi Fayum medencében bár egész Egyiptom területéről vannak leletek mégis többségük az említett régióból származik.

Amiért ráterelődött a figyelmem az annak köszönhető, hogy a Görög négy szín paletta, más néven Apellész paletta használatának egyik legszebb példájaként tekinthetünk rájuk.

Van azonban több említésre méltó tulajdonsága is ezeknek a képeknek.

Mindenek előtt tisztázzuk, ezek a képek a kopt időkből valók i. sz. 1-3 század között születtek. Ebben az időben, Egyiptomban már igen nagyszámú idegen származású kisebbség élt, akiknek ősei addigra már sok generációval korábban vándoroltak be és telepedtek le Egyiptomban. Az egyik ilyen nép volt a Görögök.

Ugyanakkor Egyiptom ekkoriban már régóta Római befolyás alatt ált, mint minden Római hatás alatt álló népnél, így Egyiptomban is erős kulturális integráció zajlott, a Római hatások erősen érzékelhetőek voltak.

A Faiyum medencében nagyszámú görög kisebbség élt, akik görög hagyományaikat ötvözték az Egyiptomi majd a Római kultúrával, így jöttek létre a Fayum-Görög szokások.

Egyik ilyen érdekesség melyet most kiemelünk a Múmia portrék.

Fayum múmia portré textúrája

A Görögök temetkezési szokása a hamvasztás volt, míg az egyiptomiaké a mumifikálás. A római hagyományok része volt, hogy festett, vagy szobor portrét készíttetek a házi oltárra az elhunyt családtagokról.

A Fayumok átvették a hamvasztás helyett a mumifikálás szokását az egyiptomiaktól, de a múmiákon szokásos halotti maszkokat Római hatásra festett portrékkal helyettesítették.

Így a végeredmény egy olyan múmia volt, ahol a halotti maszk helyett egy jellemzően fatáblára viasszal, ritkábban temperával festett portré kapott helyet.

Idősebb Plinius Római történetíró, a Naturalis Historica-ban nagyon részletesen bemutatja a korában ismert leghíresebb görög festőket és munkamódszereiket, többek között itt magasztalja a görög festőt Apellészt is. amellett, hogy műveiket leírta, ismerteti festési eljárásaikat és színhasználatukat.

Felhívja a figyelmet, hogy Apellész újításokat vezetett be az anatómiai arányok, a bőrtónusok és árnyékolások terén, továbbá rámutatott, hogy bármit képes volt hitelesen ábrázolni az un. görög négy szín palettával.

Ez a négy szín paletta, kréta fehérből, Faszén feketéből, sárga és vörös okkerekből ált.

Plinius leírja, hogy viaszt ezekkel a színekkel olvasztottak össze, és kis lemez kéket, rudakat formáltak belőle. Munka közben kis bronzkanalakat hevítettek parázson, majd ezekkel a forró fém szerszámokkal lapítgatták a megfelelő helyre a színes viaszlapocskákat. Mivel a hő hatására a viasz megolvadt, így az oda ragadt a felülethez, kihűlve pedig szilárd filmréteget képzett.

Mivel a korabeli földfestékek igen színtartóak, a viasz pedig lágy, rugalmas repedezésre nem hajlamos anyag, ezért ha mechanikai sérülés vagy erős hő hatás nem érte, akkor szinte tökéletes állapotban képes fennmaradni sok száz éven keresztül.

A Fayum portrék közel 2000 évesek és elképezetően jó kondícióban vannak. Igazából a hordózó anyagként szolgáló fa a szűk keresztmetszet esetükben.

A Fayum portrékon további megfigyeléseket is tehetünk.

Először is a bőrtónusok színe, az árnyékolások, az anatómiai arányok messze meghaladták a művészettörténeti korukat.

Gyakorlatilag, bár észlelhető némi sablonosság rajtuk, egyfajta nagyon korai naturalista képeknek tekinthetők, több mint 1000 évvel megelőzve a naturalizmust.

Egyes képeket temperával, már-már impresszionista ecsetkezeléssel festettek, melyre példát az elkövetkezendő 2000 évben alig láthattunk az impresszionizmus tényleges megjelenéséig.

Némely képet nem falapra, hanem vászonra festettek, melyet a reneszánsz idején találtak fel újra Európában.

Ha megnézzük a Fayum portrék után következő közel ezer évet, technikailag egyfajta visszaépülésnek lehetünk tanúi az ikonfestészet perspektíváit, szín és anyaghasználatát és anatómiai helyességét tekintve.

Ugyanakkor tetten érhető a későbbi bizánci és Kopt ikonfestészetre gyakorolt Fayum hatás.

A Festés Korlátozott Palettával Online Festőtanfolyamon is szó esik a Fayum portrékról, ott az Apellész paletta vagy más néven a “Görög négy szín paletta” is része a tananyagnak.

Ezen kívül most kaptam tesztelésre egy érdekes festéket, melynek tesztjét hamarosan közzéteszem nektek, ezeknek kapcsán duplán is érdekes számomra ez a téma.